Nemnévnap

Vajh miért gondolja mindenki azt, hogy júliusban tartom a névnapomat? Lehet, hogy a többség igen, de én kimondottan decemberben…
Kb 20-an írtak névnapi köszöntést valamelyik formában, jól esett, csak vissza kellett írnom mindig, hogy “köszi, de majd csak decemberben tartom”.

Vajon azoknak, akik júliusban tartják, decemberben ugyanennyi üzi érkezik?

Várakozás

“Hoping for the best but expecting the worst”

És most akkor július 31.-ig várok… türelmesen… de derüljön már ki vééééééééééééééégreeeeeeeeee!!!

Update: Kiderült és pozitív lett a végkimenetel, hurrá!!!

Különbség

Az a helyzet, hogy vagy túl sok minden történik és azért nem írok semmit, mert nincs időm, vagy azért, mert annyira semmi nem történt, hogy arról még írni sem lehet.
Amióta vége a vizsgaidőszaknak, azóta igazából semmit nem csináltam, csak bemásztam az egyetemre leadni az indexem, meg hoztam fel magam a sorozatokkal. Közben meg megnéztem az Angyalok & démonokat is. A film nem volt rossz, végig történt valami, bár kb 2x azt hittem, hogy már éppen vége, aztán ránéztem a csúszkára és még volt fél óra, jött a fordulat, meg minden. Szóval unalmasnak nem volt mondható. DE… másnap nekiugrottam a könyvnek is. Már az első 100 oldalon sokmillió eltérés van a 2 között, és addig rendben, hogy nem lehet mindent átvinni a filmre, de akkor is, fontos részletek vesztek oda az adaptáció során, sajnos. Addig rendben, hogy a film szempontjából látványosnak kell lennie, a könyvben meg van idő elmesélni, de ilyenek, hogy az elején a pasi nem a laborban hal meg, hanem a lakosztályában (vagy mi az…), azért nem mindegy. Meg ha már a filmben látványosságra mennek, akkor miért hagyták ki, amikor a könyvben a csaj demonstrálja a robbanást abban a kamrában? Na mindegy… Meg alapvetően Langdon-t nem is a Vatikán keresi fel elsőnek, hanem a CERN… Naszóval kb mintha köze nem lenne egymáshoz a 2 dolognak, csak a szereplők neve azonos.

Amúgy meg annak ellenére, hogy hét közben széjjel unom magam, mert nem történik semmi, minden hétvégére be van táblázva valami. Vagy nincs, de mégis csinálunk valamit. Előző hétvégén Margit-sziget, aztán Gellért-hegy és Vár, most hétvégén Hódmezővásárhely, aztán utána valsz grillezős, lazulás. Augusztus elején Balaton, aztán haza megyek… utolsó hétvégén meg nagy családi összejövés. És marad kb 2 olyan hétvégém, amire így előre nincs tervezve semmi. Hét közben meg itthon ülök és kockulok… izgi ) Majd jövő héten teszek ez ellen valamit, most a 36 fokban semmi kedvem megmoccanni egyelőre

ÉÉÉÉÉÉÉS vége :)

Végeztem az idei vizsgaidőszakkal is, hurrá nekem na meg persze minden sorstársamnak is

Egy kis gyors összefoglaló:
- 15 vizsga + 4 UV
- 1 terepgyak (3 nap)
- 2 bukott tárgy
- 2 zh még javítás alatt (majd update)
- kevés alvás másfél hónapon keresztül

Most kezdődik a lazulás és a délig alvás időszaka legalább egy hétig, aztán meg majd meglátjuk

Tanulás helyett

Általánosan:
- sorozatot nézek, bármit, ami megtalálható itthon… (ha nem, akkor szerzek)
- olvasok (könyvet—csak azt nem, amit kellene—, híreket, rss-t, stb.)
- Sims 3-azok (sokat)
- alszok (szintén sokat)

Ma ezt csináltam:
- aludtam (tovább egy kicsit, mint ahogy az ébresztő engedett volna)
- szenvedtem a gép előtt
- Sims 3-aztam
- shoppingoltam (és csődbe vittem magam a hónapra… megint)

Hát igen, nem igazán sok indíttatásom van tanulni, de szerintem látszik is… Kezd rámtörni a nyár-érzés, és már nagyon elegem van a vizsgákból, meg hogy többet ülök a bkv-n, mint amennyit az intézményben töltök, csak azért, hogy az indexemet esetleg alá tudjam íratni… (Minek vagy egyáltalán még index…?)

Star Trek muvi

És tényleg a Star Trek lett a következő moziban nézős, ami egy hirtelen ötletnek volt köszönhető. Vagy inkább az időjárásnak… vagy ilyesmi.
Úgy kezdődött, hogy még múlt csütörtökön kitaláltuk, hogy mivel június 20.-án múzeumok éjszakája, meg a kedvesem párom barátom 25. szülinapja, így elmegyünk étterembe valahova, és utána pedig kulturálódunk egy kicsit valamelyik múzeumban. Aztán eljött a szombat, amikor az étterem felé vezető sétán rájöttünk, hogy “kicsit” esős az idő, és hát így nem lenne igazán klassz mászkálni a városban. Szóval a sok finom kaja közben kitaláltuk, hogy akkor moziba kellene menni és elkezdtük sorra venni a filmeket, amiket mostanában játszanak, és mivel a Terminátort már láttuk, a többi meg annyira nem várja el azt, hogy moziban kelljen nézni (és mivel még a Transformers 2. nem volt), kezdtünk letenni az ötletről. Hazaérve azért ránéztünk még a műsorra, és teljes megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy még van a Star Trek a Westend-ben. Azt hittem, hogy, mivel május elején volt a premier, már nem lesz, de még van

Elmentünk, beültünk a terembe, és konstatáltam, hogy a Palace mozikban nincs annyira hideg, mint a Cinema City-ben… bár ezt lehet, hogy betudom annak, hogy az utóbbi esetben a külső hőmérséklet magasabb volt, mint ekkor.
És elkezdődtek a trailer-ek, most is kinéztem magamnak egy filmet, a 2012-t, de az még amcsiban is csak novemberben lesz, szóval addig még rengeteg idő lesz.

És elkezdődött. Már az első egy percben leamortizáltak egy csillaghajót, és a látvány igazán fantasztikus volt. Előzményfilmről lévén szó, a karaktereknél nem volt sok választási lehetőségük, azt kellett hozni, ami adott volt a ‘60-as évek óta, csak 1-2 plusz finomság fért bele, de szerintem nagyon sikerült eltalálni a színészeket. Azért külön pirospont, hogy az eredeti szériában szereplő Spock itt is feltűnt, és aki a fiatal Spock-ot játszotta (Zachary Quinto) hasonlítottak is egymásra. Na igen… Zachary Quinto… mint sorozatfüggő, néztem-néztem a Heroes-t, és ugye ott ő gonoszat játszik, és kis sztereotípia, hogy itt is néha olyan kifejezéssel nézett, hogy vártam, mikor kaszálja le valaki fejét. De nem kaszálta (ez olyan, mint amikor néztem a Matrix-ot, és utána mindig, ahányszor láttam Keanu Reeves-t valamiben, vártam, hogy mikor kezd repülni, stb).
Hát így telt a hétvége, a film jó volt, nagyon tetszett, látványos volt és alighanem számomra az év filmje… várom a folytatást, remélem, hogy lesz

Teljes sötétség

Leszakadt a redőnyöm. Csak így, egyszerűen. Felkelek, gondolom: “…és lőn világosság…”, amikor nagy csattanással a redőny elfoglalja az alapállapotot. Remek.
Még valamikor gimiben volt, hogy otthon az iskola első napján reggel leszakadt az ottani, hát remek volt kriptafényben lenni. Most még az előttem álló 4 vizsgámnak nem hiszem, hogy jót fog tenni ez a sötétség, de a szememnek sem. Amúgy abból már így is megérett az új, ideje lenne elmenni csináltatni. Na mindegy…
Most péntekig nem fotoszintetizálok

Terminátor

Hát megnéztük ezt is. Na jó, ez nem hangzott valami lelkesen, pedig jó volt az új film. De inkább kezdem az elején.

Szóval én meg a Terminátor filmek nem mindig jöttünk ki jól egymással. Igazából mondhatjuk, hogy az első 2 rész abszolút hidegen hagyott, már nagyon gimi vége volt, amikor rávettem magam, hogy meg kellene nézni őket, azt hiszem, hogy a 3. rész miatt. Vagy ilyesmi… De hiába láttam őket, gőzöm nincs róla, hogy mi volt a lényeg. Az első részből annyi rémlik, hogy még csak a Sarah Connor van, aztán azt kell menteni… A másodikban meg már Schwarzi is ott szaladgál a pici John Connort védeni. Asszem. Ebből is látszik, hogy nem jöttek be… Szerintem halálunalmas volt az első 2 rész.

Aztán valamikor láttam a 3. részt is, de annyira nem maradt meg, hogy azt sem tudtam, hogy miről szól, csak a látás emléke… továbbra is hidegen hagyott az egész. De most, mikor kitaláltuk, hogy meg kellene nézni a 4. részt, kénytelen-kelletlen, de pótoltam a 3. rész nézését. Voltak benne akkora hülyeségek, hogy csak lestem. Pl. egy helyen a Schwarzi magyarázza, hogy ő sokkal elavultabb, mint a TX, meg nincs is saját fegyvere, csak amiket összeszed (mint valami videójátékban, ahol fel kell szedni a bónuszokat… de tényleg), meg okosabb is a TX, meg mittomén… de azért mégis simán lenyomja… Meg a csaj, amikor menekülnek már, és valami repülő hülyeség meglátta őket és fogja a shotgunt és headshot a repülő cuccnak… mert hogy persze, hogy tökéletesen tud célba lőni shotgunnal, az állatorvosin tuti valami 2 féléves tárgy volt
Na mindegy, lényeg, hogy megmenekültek, meg végre eljött a 3 rész és 2 évadnyi sorozat (The Sarah Connor Chronicles) után a Judgement Day, és véééééééééééégre megláthatjuk, hogy tényleg Connor, a kis drogos izé lesz-e az emberiség utolsó reménye.

És ezzel el is érkeztünk a 4., Salvation (Megváltás) c. részhez, amiben már érdemi harcot, meg látványt, meg akciót sikerült belesűríteni ahhoz, hogy tetszen. Christian Bale-t meg már az Equilibrium óta szeretjük, külön öröm volt nézni őt is Igazán illik rá ez a “mentsük meg a világot” dolog, már a Batman:Begins óta tudjuk, hogy ez az élete célja Meg a másik pasi is igazán helyes volt, kár, hogy kinyiffan a végén, jó lett volna még a továbbiakban is nézegetni Azt mondjuk sajnálom, hogy a 3. részből a csaj nem szerepelt, hanem más játszotta a John feleségét, na mindegy, de igazán jól tud ugrálni meg szaladni az ellenséges területen, heves tűzharc közben, nagyonterhesen.
Az effektek is nagyon jók voltak, a benzinkutas jelenet külön jó volt, a hangok is zseniálisak voltak.
A mozi belső hőmérséklete elég sokat visszavett az élményből… azt sosem értettem, hogy miért kell lefagyasztani a fizető közönséget -10C°-ra… Legközelebb leakasztom a télikabátomat, ha megyünk. Nem azt mondom, hogy ne legyen légkondi, csak azért valami mértéket találjunk már a napos szobahőmérséklet meg a mélyhűtő között, mert ez így nagyon nem klassz.

Na hát ez volt a heti mozis élmény, azt hiszem, a következő majd a Star Trek lesz, már nagyon várom azt is. Aztán a film után beújítom a sorozatokat is, mind a 3 szériát *függő*

Kötelező olvasmány

Sosem értettem egyet a kötelező olvasmányok intézményével. Azt elismerem, hogy szükséges, csak akkor sem tetszik.
Általános iskolában meg gimiben még vannak könyvek, amik kellenek ahhoz a bizonyos alapműveltséghez, de akkor sem gondolom, hogy minden egyes kiadott kötet a listán annyira létszükség lenne. Vagy valami más kellene helyettük.

Gondolom mindenkinek kellett (legalábbis az én korosztályomból) olvasni A Pál utcai fiúkat, vagy a Tüskevárat, meg ilyen hasonlóan remek és tényleg élvezhető műveket. Később pedig a nagy kedvenc Egri csillagok, vagy A kőszívű ember fiai, Az Aranyember, és még sorolhatnám a jobbnál jobb könyveket. Pedig ha valaki, hát én sosem rajongtam azért, ha megmondták, hogy márpedig ezt és ezt el KELL olvasnod, vagy meg KELL tanulnod. Rosszul viseltem, na. De ezeket még szívesen olvastam. Nagyon is. És tetszettek is, még máig emlékszem részletekre is, pedig már volt pár éve, hogy kellett. (Jó, az érettségire tanulást elfelejtettem… mármint nem igazán csináltam olyat, szóval az most nem számít)

De volt néhány olyan “remekmű” is, amiktől a hideg rázott sokáig… vagy el sem olvastam. Igaz, az el sem olvasós része a dolognak már később jött, amikor már nem voltam az a “jókislány”, hogy ha azt mondták, hogy KELL, akkor meg is csinálom. Így került az olvasólistába Az arany virágcserép, amit igaz, olvastam, de kb annyi ragadt meg belőle, hogy “ekkora hülyeséget”… Vagy Az átváltozás Kafkától. Meg még amiknek a hátsó borító után azt mondtam, hogy “neeeeeeeeeeeeeeem”, és azzal a lendülettel el is tettem. Vagy például a magyar remekmű, Az ember tragédiája, amit igaz olvastam, de saccra 5-6 nekifutás után, nagy szenvedések közepette. Még színházban sem voltam képes végignézni. Stb.

Azt hiszem, meg kell magyaráznom, hogy nem a kötelező olvasmányok ellen vagyok (főleg… na jó, egy kicsit), mert ha nem lennének, akkor sokan nem is olvasnának semmit. De az olvasmányok tárgya véleményem szerint hagy némi kívánnivalót maga után. Bár lehetne rosszabb is… nem is kellett olyan sok orosz irodalmi “csodát” olvasnunk, leszámítva egy kis Tolsztoj és Puskin kötetcsokrot. Ami annyira nem is vészes, mint amennyire lehetne…

Ez csak azért jutott most eszembe, mert én naiv, azt gondoltam, hogy majd jól leérettségizek, megyek TTK-ra, ami ugye nem egy bölcsészkar, és nem kell olvasgatni hülyeségeket, csak a szakirodalmat. Hát igen… én naiv. Most bírkózok egy filozófiai jellegű izével (igen, izé), és nagyon úgy áll a helyzet, hogy ő áll nyerésre, mert kb 3-5 oldalanként késztetést érzek, hogy földhöz vágjam és ugráljak rajta.
Pedig szeretek olvasni… nagyon is. De csak olyat, ami érdekel. Azt gyorsan is. Egyesek szerint kár belém a könyv, mert ha elkezdek egy jobbat, ami megtetszik, akkor annak 2 nap max, és vége is. (már ha van éppen időm olvasni… most nincs.) Most is inkább olvasnék mást, múlt hétvégén volt a könyvhét, vettem pár könyvet, meg még be is újítottam néhány e-bookot, ami már eléggé izgatja a fantáziámat.

Többek között ott van Terry Goodkind: Az igazság kardja sorozata, amiből idén(tavaly) készült egy sorozat, a The Legend of the Seeker, ami igazán jó kis kalandsorozat, és a könyvekről is már sok jót hallottam, szeretném elolvasni a könyveket, mielőtt kezdődik a 2. évad. Nem kis menet lesz, jó sok részből áll és gépen olvasni nem a kedvencem… de a kényszerhelyzet kényszermegoldásokat szül, szóval majd kitalálok valamit

Szellemek

Elég érdekes érzés itthon lenni éjszaka, ébren és mászkálni a lakásban. Olyan érzésem van folyton, hogy bármikor bejöhet valaki, vagy ilyesmi. Persze tudom, hogy ez hülyeség, mivel éjszaka senki nem mászkál be sehonnan, ahonnan nem kellene, de mégis megvan ez az érzés. Nem tudom, hogy honnan ered a dolog, de már kisebb koromban is megvolt és azóta folyamatosan megvan.
És ezen az sem segít, hogy minden helységben a bejárati ajtó felőli falon vannak a villanykapcsolók, nem pedig a másik oldalon… meg az egész hely… mindegy… csak érdekes, mert sehol máshol nem érzem ezt a dolgot, csak itt…
De tudom, tudom, ilyenkor már aludni kellene…