Kijött ez az új theme a WP-hez és én meg gondoltam kipróbálom. Csak hát nem igazán voltunk kompatibilisek, meg némi struktúrabeli átalakításra lett volna szükség, szóval egyelőre elnapolom a dolgot. De talán majd egyszer.
És igen, tudom, még lógok egy londoni beszámolóval, és már 1 hónapja voltam, meg minden, de mint tudjuk, ami késik… ) szóval majd egyszercsak lesz

Lassan írok ám majd a londoni kiruccanásról, de eddig nem sok időm volt úgy gép elé kerülni, hogy a képekkel is foglalkozzak (igazából még le sem mentettem őket a CF-kártyáról… shame on me). De ami késik, az majd később lesz. Meg már iskola is van újra… hurrá… tényleg… Lelkesedek ám…

Már csak pár óra és indulni kell, de a bőröndöm még sehol, a fele cucc, amit vinnem kell, szintén. De már várom, remélem jó lesz. Három nap kikapcsolódás még az egész éves szenvedések előtt. Rám fér.
Majd írok szép képes beszámolót… asszem

Elvileg ma adják ki a már felvett órák helyét és időpontját… amekkora mákom volt az elmúlt félévekben, most is csak a felére sikerült bejutni annak, amire akarok és kb a negyedére annak, aminek muszáj.
És a sűrű ellenőrzést és cserélgetést az sem könnyíti meg, hogy kb abszolút nem leszek internet előtt már jövő vasárnapig… pedig ezek a vackok 5 másodpercenként változnak. És nem elég, hogy a gyakorlatokról simán minden évben lecsúszok és járhatok a szarabbik időpontra a kevésbé népszerű tanárhoz… még az előadásokról is le lehet csúszni. De hogy miért… ???

Nem jellemző, hogy nagyon sűrűn akarjam cserélgetni a telefonjaimat, meg amúgy is, nagy elvárásaim vannak a cuccok iránt, de most mégis rám jött a nyálcsorgatás

Még anno régen (tavaly tavasszal) itt írtam, hogy szert tettem hosszas szenvedések árán egy Samsung U700-ra. Ami tökéletesen működik, teljesen elégedett vagyok vele. (leszámítva, hogy 1-2 helyen kopik, de megesik, szóval nem bánkódok emiatt). Végeredményben ha nem izgultam volna rá erre az újra, akkor még vagy 1-2 (sok) évig nem hinném hogy lecserélném, már ha nem lenne semmi baja persze.

Akkor lássuk az új szerelmemet, a szintén Samsung GT-S8000-et Tökéletes… mármint 1 apró “hibát” leszámítva… csak érintős Ez az egyetlen szívfájdalmam összesen. Annyira nem tragédia, csak azért mégis… Van benne WLAN, meg minden… áhh… nagyon szeretnék ilyet ) Erősen el is gondolkoztam a beszerzésén, csak jókat olvastam róla. És szép és okos és akarom
És nagyon örülnék neki )

Sikerült kiolvasni az Angyalok és démonokat végre, lassan ment, ami nem rám vall, de mentségemre, közben voltam nyaralni, meg ilyenek… és kicsit csalódtam, be kell vallanom. Na nem a könyvben, mert az teljesen jó volt és ha nem láttam volna előtte a filmet, akkor még izgultam is volna rajta, ami sokat lendített volna az olvasási sebességemen. De a film kicsit visszavetette az izgulási faktort. Kicsit. Mert ahogy közeledett a könyv vége, annál jobban elvált egymástól a könyv és a film cselekménye és már az volt az érzésem, hogy a film annyiban hasonlít csak a műre, hogy az alapsztori nagyjából ugyan az és a szereplők neve is abból lett csórva.
Például amikor a filmben a camerlengo egyedül repül fel a helikopterrel az antianyagot felrobbantani, a könyvben ugyanezen jelenetnél Langdon is megy vele… de nem is itt kezdődik a szétválás, hanem már akkor, amikor megérkeznek ahhoz a templomhoz, ahol máglyán akarják égetni a bíborost… Jajj, inkább nem is sorolom… tényleg csak a szereplők neve stimmel ez után.
Nem azt mondom, félreértés ne essék, hogy betűről betűre követni kellene az eredeti művet, de azért szerintem nem ártana, ha legalább egy kicsit hasonlítana…

A másik Dan Brown-élményem még a balatoni nyaraláshoz köthető, mert már jó régen, még valamikor vizsgaidőszak elején rendeltem meg A megtévesztés foka c. regényt és valami zseniális volt. (Mármint a maga elrugaszkodott módján… ) Könnyű szórakozás, izgalmas, nehéz letenni. Tipikus nyaraláshoz való könyv, amikor az ember csak sütteti magát és szórakoztatót akar olvasni. Néha teljesen mást hittem, mint amik később kiderültek, például, hogy ki mozgatja a szálakat a háttérből… a kb. 600valamennyi oldalas könyv saccra 500. oldaláig azt hittem, teljesen tisztában vagyok vele, hogy ki a főgonosz, de aztán amikor kiderült, akkorát koppantam, hogy öröm volt nézni
És persze, mint minden filmben-sorozatban-könyvben (a legritkább esetektől eltekintve) a főszereplőket nem szokás kinyírni, azért néha kezdtem azt gondolni, hogy itt lesz egy kis kivétel. (Persze nem lett, de azért párszor közel voltak hozzá.)
Szóval lényegében tetszett, de remélem ebből nem akarnak filmet csinálni, mert azt tuti nem nézem meg… Erősen lerombolná az élményt. És még enyhén fogalmaztam…

Készülődök a több napos otthonlétre, pakolok ruhát, cuccokat, előkészítem a pendrive-t, másolok rá e-bookot, meg filmeket, sorozatokat, mindent, ami megakadályozná az unalmat, erre mindent felkapok, csak a gépből felejtem el kihúzni a pöcköt… pfff… UUUUUUUUUUUUUUUUUUUUTÁÁÁÁÁÁÁLOOOM!!!! És mindig ez van… ha meg nem felejtem el hozni, akkor meg másolni felejtek el rá. Így marad a pasziánszozás…
És lassan készülök teniszezni, még reggeli és felébredés hátra van )

Vasárnap: Tökre korán keltünk, hogy majd 10-re jól odaérünk, elfoglaljuk a szobát és utána süttetjük a hasunkat a parton… de aztán nem. Mivel a csaj mondta, hogy du. 2-ig nem lehet beköltözni. Így csöveztünk egy padon sok órát. Közben Zoli rájött, hogy mindent hozott, csak strandpapucsot nem, így a becuccolás után elmentünk szétnézni és papucsot venni neki Mentünk átöltözni és le a partra, ahol találtunk szabad napozóágyakat és beszaladtunk a vízbe. (Ami kicsit hideg volt, de nembaj… azért nem ugráltam) Labdáztunk, aztán megszáradtunk. Elmentünk vacsizni (mivel félpanziót kértünk… sajnos… ) ahol kb 2 ehetőből kellett választani. Aztán még egy kis séta a kikötőbe ahol láttunk pár hattyút, ők voltak az egyedüli látványelem )
A szobába visszatérve meglepetésként csodás látvány fogadott… kb 10 jól táplált pók személyében… pffujj…

Hétfő: Itt nem csináltunk semmit, egész nap döglés, pancsizás a Balcsiban és ennyi. Jah, meg elmentünk a boltba venni Chematoxot ki kellett írtani a bérlőket. Nem svédasztalos vacsora lévén most 2 vacak közül lehetett választani (töltött káposzta vs. tökfőzelék)… tanulság: többet nem megyünk félpanzióra.

Kedd: Már nem volt olyan jó idő, így pancsizás helyett átmentünk busszal Széplakfelsőre, ahol gyermekkorom összes nyarán voltunk… Nem sokat változott, de lényegesen kevesebben voltak… De a kaja még mindig finom abban az étteremben, ahol enni szoktunk volt. ) Este már Siófokon elmentünk szórakozni kicsit játékterembe, játszottunk olyan légkorongot, vagy mi a fene a neve, de tokjó volt, és nyertem csomószor ) utána beültünk koktélozni, egy kis Sex on the Beach :p aztán kis szélviharral kísért szakadó eső megszakította az élvezeteket
Aztán a pókokkal kapcsolatban egyszer csak megjelent az alábbi kiírás a lift mellett:

Szerda: A folytonos szaridő miatt kitaláltuk, hogy áthajózunk Tihanyba és milyen jó lesz nekünk.. a hajón a szétfagyás kerülgetett, aztán felértünk az apátsághoz, ami mellett beültünk fagyizni a cukrászdába, még a nap is kisütött, a kilátás meg még mindig gyönyörű. Gyönyörű volt kb 5 percig, amíg nem jött az újabb szélvihar-eső és be nem zavart mindenkit a teraszról. Aztán a kikötő felé szépen széjjeláztunk… Vissza a hajón meg katasztrófafilm-élményeim voltak, mert a normál embertömeg legalább kétszerese nyomorodott be a hajóra Fürednél… de visszaértünk sikeresen

Csütörtök: Délelőtt döglés volt, és Szomszédok-nézés a tévében, mert borús volt az idő, de délutánra szép napos lett minden, és lementünk megint a partra, ahol szerencsés módon lesültem az árnyékban úgy, hogy most szépen hámlok Zoli még belement a vízbe, de én is nagyon szerettem volna, csak nekem már a lépcsőn lefagyott a lábam, és kiszaladtam vissza a helyünkre Este végre lett naplemente, ami miatt egész héten hisztiztem, mert nagyon akartam fotózni, de sosem sikerült eddig És egy kis Tequila Sunrise is jutott

Péntek: Reggeli után már rögtön ki kellett költözni, mentünk a vonathoz, ami átszállással juttatott minket haza, és aztán itthon lettünk…

Holnap reggel indulunk nyaralni végre. Már nagyon vártam, hogy legyen ilyen is, főleg még hogy a Balatonra megyünk. Imádom. )

Most pakolok, remélem nem marad itthon semmi, ha hazajövök, majd beszámolok részletesen

Vajh miért gondolja mindenki azt, hogy júliusban tartom a névnapomat? Lehet, hogy a többség igen, de én kimondottan decemberben…
Kb 20-an írtak névnapi köszöntést valamelyik formában, jól esett, csak vissza kellett írnom mindig, hogy “köszi, de majd csak decemberben tartom”.

Vajon azoknak, akik júliusban tartják, decemberben ugyanennyi üzi érkezik?