Jittike blogol

És tényleg a Star Trek lett a következő moziban nézős, ami egy hirtelen ötletnek volt köszönhető. Vagy inkább az időjárásnak… vagy ilyesmi.
Úgy kezdődött, hogy még múlt csütörtökön kitaláltuk, hogy mivel június 20.-án múzeumok éjszakája, meg a kedvesem párom barátom 25. szülinapja, így elmegyünk étterembe valahova, és utána pedig kulturálódunk egy kicsit valamelyik múzeumban. Aztán eljött a szombat, amikor az étterem felé vezető sétán rájöttünk, hogy “kicsit” esős az idő, és hát így nem lenne igazán klassz mászkálni a városban. Szóval a sok finom kaja közben kitaláltuk, hogy akkor moziba kellene menni és elkezdtük sorra venni a filmeket, amiket mostanában játszanak, és mivel a Terminátort már láttuk, a többi meg annyira nem várja el azt, hogy moziban kelljen nézni (és mivel még a Transformers 2. nem volt), kezdtünk letenni az ötletről. Hazaérve azért ránéztünk még a műsorra, és teljes megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy még van a Star Trek a Westend-ben. Azt hittem, hogy, mivel május elején volt a premier, már nem lesz, de még van

Elmentünk, beültünk a terembe, és konstatáltam, hogy a Palace mozikban nincs annyira hideg, mint a Cinema City-ben… bár ezt lehet, hogy betudom annak, hogy az utóbbi esetben a külső hőmérséklet magasabb volt, mint ekkor.
És elkezdődtek a trailer-ek, most is kinéztem magamnak egy filmet, a 2012-t, de az még amcsiban is csak novemberben lesz, szóval addig még rengeteg idő lesz.

És elkezdődött. Már az első egy percben leamortizáltak egy csillaghajót, és a látvány igazán fantasztikus volt. Előzményfilmről lévén szó, a karaktereknél nem volt sok választási lehetőségük, azt kellett hozni, ami adott volt a ‘60-as évek óta, csak 1-2 plusz finomság fért bele, de szerintem nagyon sikerült eltalálni a színészeket. Azért külön pirospont, hogy az eredeti szériában szereplő Spock itt is feltűnt, és aki a fiatal Spock-ot játszotta (Zachary Quinto) hasonlítottak is egymásra. Na igen… Zachary Quinto… mint sorozatfüggő, néztem-néztem a Heroes-t, és ugye ott ő gonoszat játszik, és kis sztereotípia, hogy itt is néha olyan kifejezéssel nézett, hogy vártam, mikor kaszálja le valaki fejét. De nem kaszálta (ez olyan, mint amikor néztem a Matrix-ot, és utána mindig, ahányszor láttam Keanu Reeves-t valamiben, vártam, hogy mikor kezd repülni, stb).
Hát így telt a hétvége, a film jó volt, nagyon tetszett, látványos volt és alighanem számomra az év filmje… várom a folytatást, remélem, hogy lesz

Leszakadt a redőnyöm. Csak így, egyszerűen. Felkelek, gondolom: “…és lőn világosság…”, amikor nagy csattanással a redőny elfoglalja az alapállapotot. Remek.
Még valamikor gimiben volt, hogy otthon az iskola első napján reggel leszakadt az ottani, hát remek volt kriptafényben lenni. Most még az előttem álló 4 vizsgámnak nem hiszem, hogy jót fog tenni ez a sötétség, de a szememnek sem. Amúgy abból már így is megérett az új, ideje lenne elmenni csináltatni. Na mindegy…
Most péntekig nem fotoszintetizálok