Jittike blogol

Hátszóval… néha megesik, hogy az ember beül egy moziba, hogy megnézzen egy jó filmet. És ugye a filmek előtt vannak a kedvcsinálók, a trailerek, hogy mik lesznek még, és az egyszeri mozizó itt szépen elkezdi írni a listát, hogy “na ezt meg ezt meg azt is majd meg kellene nézni”. Aztán szépen el is jön az alkalom, beül az ember az előzetesen, trailer alapján kiválogatott filmre, aztán vagy csalódik, vagy nem.

Hát nekem a csalódás jutott mostanában többször. Bár az utóbbi időben inkább a sorozatok nézése és a tanulás (na jó… fordított sorrendben helyesebb lenne) töltötte ki az időm nagy részét, nem a filmek, de azért 1-2 becsúszott azokból is. Itt írtam a Wanted-ről (többek között), és már kifejtettem, hogy mennyire átbaszás 1-1 jobban sikerült trailer és mennyire fehér holló az, amikor a film tényleg hozza azt, amit várunk tőle.

Az Eagle Eye is a “Wanted-kategóriába” esik, amikor is látunk egy trailert, amiben összeesküvés, meg akció és látvány van… de mit kapunk? Hát pontosan ezeket, csak valami elég silány átgondolás után. Mondom ezt azért, mert a végén ugye kiderül, hogy mi volt a dolog hátterében, ami egy blőd hülyeség, ahogy van. Szóval a film egy rakás akciójelenet random sorozata.

Ezért is nézek inkább sorozatokat, ahol szerencsés esetben a sztori és a karakterek kiemelkedőbbek és emlékezetesebbek, mint egy film esetében, ahol jobb esetben a moziteremből kivezető úton már a történetre nem is emlékszik az ember, hanem csak arra, hogy “ez meg az a robbanás milyen jó volt” és hasonlók.
Itt lesz az egész nyár és egy több tízméter hosszú listányi sorozat vár megnézésre, van pár könyv, amit el szeretnék olvasni… Ez úgy hangozhat, mintha ki sem akarnám tenni a szobámból a lábamat egész nyáron… de megnyugtatásul közlöm, hogy az erkélyen is lehet olvasni Na meg persze terveim is vannak, hogy miket szeretnék csinálni, de egyelőre azok titok-státuszban vannak. És mindenekelőtt még van hátra pár vizsgám is, amit sikeresen le kellene tudni Sok sikert nekem

Ui.: Ez volt a 200. post