Jittike blogol

Ez a zene megy már sokadszorra… mintha még nem hallottam volna több ezerszer. Most még az ékezetek megtalálása is nehezen megy. Fura érzés ez, kétségtelenül.

Erre a zenére táncoltunk szalagavatón, annyira élveztem, de már régen volt. 2006-ban. Azóta rengeteg dolog történt, változott. Mégis, néha eszembe jutnak a jó dolgok. Vannak, amik hiányoznak. Csak már nem úgy vannak a dolgok, ahogy akkor. Van, akivel azóta már nem beszélünk, pedig sokszor eszembe jut, hogy kellene, csak aztán az is eszembe jut, hogy az én hibám, hogy nem beszélünk, és lehet, hogy így jobb. Néha hiányzik is. Mármint az őszinte, jó beszélgetések… de már nem lenne az igazi talán az sem, változtunk…

Talán majd egyszer… később… idővel…
Talán…

- Most nem jöttek a cserebogarak…
- Biztos cserélik őket.

Hát kérem, mi van itt? Már nem ingyenes a last.fm?????????????????
Tegnapi (mai) hajnal 5ig való kínlódásom (aka. házidoga írás) alatt gondoltam, hogy majd hallgatok egy kis új zenét a last.fm-en… hát nem… ugyanis bejelentkeztem, aztán kiköpte az oldal, hogy még 30 szám van a free trial mittomenmiből, aztán utána fizethetek 3 dodót havonta a hallgatásért.

Nem, nem a pénz mennyiségén vagyok kiakadva, hanem, hogy valami, ami jó volt, és ingyenes, és szerettem, azt már nem használhatom úgy, hogy ingyenes… oké, nekik is kell a bevétel, meg ilyenek, de eddig is voltak fizetős szolgáltatások, bizonyos csatornák csak pénzért mentek, de a global tags meg a saját library az ment ingyen is.

Kereshetek új webrádiót. Tudok párat, csak azokban pofáznak meg ilyenek, aztán hallgatok elég szövegelést az egyetemen, nem akarok feltétlen még 2 Iron Maiden szám között is azt hallgatni.

Lassan 2 éve már, hogy vettem magamnak egy laptopot, amikor felköltöztem a nagyvárosba. Még mindig jó gépnek számít szerintem. Igyekeztem úgy vásárolni, hogy így legyen. Ez egy számítógép, oké, hogy kb ahogy megjelenik egy új cucc, másnapra elavulttá válik, de ez nagyobb kiadás annál, mint egy mobil, hogy 1-2 évente cserélni kelljen.

Az eredetileg 2×1GB DDR2-667 memóriamodullal szerelt gépembe most rendeltünk 2×2GB DDR2 ramot. Nem drága beruházás, és mégis sokat fog szerintem dobni a pici laposomon. Elég sokat várok tőle gyorsaság tekintetében. Még a belátható jövőben szintén tervezek egy új, nagyobb WD vagy Samsung winchester-t is, 320GB vagy 500GB lenne jó, az árkülönbség nem nagy a 2 között, szóval még el fogom dönteni… csak akkor újra cuccolhatom az összes oprendszeremet össze-vissza, hogy zökkenőmentesen menjen az átállás.
Nehéz a dolga a kocka lánynak

Még 1 hónapja láttam valamelyik est-ben, hogy lesz a Sajtófotó kiállítás, el is döntöttem, hogy megyünk… de ahogy aztán az lenni szokott, elmaradt a dolog, és még pénteken néztem utána, hogy van-e még, vagy meddig is lehet megnézni. Kiderült, hogy most hétvégéig, április 26.-ig. (link)

Kicsit későn sikerült odaérni, de mindenképp megérte. Rengeteg kiváló kép, alig volt pár, ami nem tetszett… pedig az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy több az olyan kép, ami nekem, külső szemlélőként nem tetszik… “nem jön át”. Idén csak 2 sorozat volt az, ami mint sorozat, nem mondott semmit számomra. Az egyik egészében, és képenként sem tetszett, a másik pedig csak nem tűnt sorozatnak, mivel egyenként szépek voltak a kockák.

Volt néhány olyan, amit többször, hosszabban is nézegettem volna még, csak a teremőr néni már zárás előtt 20 perccel elkezdett nyavalyogni, hogy hát zárás, meg hogy ők itt voltak egész nap, minden nap a héten, és hogy már igazán mennének haza… én meg igazán nézegetném még a gyönyörű képeket… ezért kapják a fizetést… pff…
Amit még sajnáltam az időhiány mellett, hogy voltak sorozatok, amiknek csak a részletei voltak kiállítva. (Természetesen a díjazottak teljes egészében ki voltak állítva.)

Még szívesen elmennék még egyszer, újra megnézni, de a héten már semmi időm nem lesz… Az iskola a kultúra rovására megy. A hivatalos honlapon mindet meg lehet nézni ugyan, de azért mennyivel másabb, jobb érzés sétálva csodálni a képeket, amik tényleg ott lógnak a falon, ahová egy kép való szerintem, mint egy 15,4″ monitoron nézni egy forgószékből.

XXVII. Magyar Sajtófotó pályázat 2008 honlapja, érdemes megnézni!

Nem mindegy, hogy a sok-sok háziból a 15.-ig kell-e megcsinálni, vagy csak a 15.-et nem kell megcsinálni…
És holnap leadás…

Szombat reggel, hajnali 7 óra, és én felkelek… kb 4 óra alvás után )
Kajacsinálás, teafőzés, anyám intelmei szerint a katonai esőkabát előkotrása, szedelőzködés. És 8:30kor elhagytam az épületet. Aztán 9:30-ra odaáertem a helyre… valahol a világvége és a semmi között:) (péntek éjjeli egyeztetés szerint 9:30-kor tali a helyen)

Hát ott ülök már 10 perce, amikor Ákos felhív, hogy “mindjárt a Móriczon leszünk, jövünk!” ) Jellemző egyszer érek valahova oda időben…

10:40 körül befut a csapat, kissé kevesebb létszámmal, mint ahogy vártam, de lelkesedés volt És itt vette kezdetét az első CST-m

Jó társaság, jó feladatok, jó idő… szar rossz kaja ) Tőszavakban

Képek is vannak

Már kb 2-3 hete jött egy levél a közterület fenntartójától, hogy ápr. 16-17.-én lomtalanítás lesz a környéken. Hát igen, most az van.

Érdekes fotótéma lehetett volna a dolog, de kicsit aggódtam a gépemért szóval a vizuális dokumentáció elmaradt.

Ugye lomtalanításkor ki szokás pakolni a megunt, leselejtezett cuccokat, amiket már nem akarunk tárolni. Ilyenkor a lakók rendezett, konszolidált kis kupacokat készítenek a házi kacatból, amik nyugisan várják a másnap esedékes elszállítást.
De… van olyan hely, utcarész, ahol még ki sincs pakolva semmilyen cucc, de már áll ott 1-1 szék az ilyenkor idényszerűen megjelenő keselyűk számára. Ezek a keselyűk olyanok, mint a szavannán, csak nem döglött állatok felett keringenek vészjóslóan, hanem a városban lepik el az éppen lomtalanított területet.
Ez a vesztük a konszolidált kis kupacoknak. A ragadozók gátlástalanul jönnek, feltúrják a kupacokat, kibányásznak minden még valamire használható dolgot, a többit pedig szétszórják a szélrózsa minden irányában… ezzel akár járhatatlanná téve az utakat is.

Hogy nem szorul az ilyenekbe annyi IQ, hogy a rendezett lakókörnyezetet ne rongálják még jobban?

Ha már sokan a “twilight” és “alkonyat” keresőszavakkal jutnak ide, akkor egy kis kielégülést nyújtok számukra. Kb minden nap az fogad, hogy a top5 keresőszó valami ezekhez kapcsolódó dolog… e-book, letöltés, könyv, ilyenek…
Itt egyiket sem fogják megtalálni, hiszen kb kétszer írtam a témában (amikor moziban néztük Vivvel, és utána pedig, amikor elolvastam a könyvet).

Mostani állás szerint nemsokára meg lesz a 2. rész, a New Moon is, küldtek mail-t a bookline-tól, hogy megjelent, szóval lehet rendelni. Csak még várok egy másik könyv megjelenésére is, hogy ne darabonként kelljen szaladgálni átvenni őket.

Ma kellett a fiúknak locsolni menni, a lányoknak pedig piros tojásokkal készülni a locsolásra.
Hát én nem

Pár évig nem voltunk otthon locsoláskor, így akik addig jöttek, a rengeteg rokon, meg ismerős, hozzászoktak, hogy ilyenkor senkit nem találnak nálunk. Ezért tavaly már kis hijján hervadoztam, de végül mégsem.

Idén remek volt a mai nap. Már negyedik napja voltunk otthon, ami kb 5 kiló plusz súlyt jelent, és rengeteg mászkálást, de a tegnapi lazulós, semmittevős, kiskutyával játszós nap után a mai elég mozgalmasnak ígérkezett.

Még délelőtt abban a hitben voltam, hogy 2 locsolóval “megúszom” a napot, de délután megvilágosodott előttem a tévedés. Unokatestvéreméknél bográcsozós, beszélgetős, iszogatós családias összejövés volt, és hát így még több illat került a fejemre, ami már kezdett egyre érdekesebb szagot árasztani
Volt sok rokon, sok nevetés, még több ennivaló és süti… főleg finom sütik meg pecázás… ami egy idő után egyre jobban hasonlított valami régi burleszk némafilm egyik jelenetére, így hát a fűben feküdtünk/széken ültünk és röhögtünk. Bár volt kapás is, amíg kint voltunk, addig kb 5 halat sikerült kifogni, amiből 3 vagy 4 került a vödörbe, a többi elég kicsinek bizonyult.

Fél 6 körül viszont el kellett köszönnünk, indulni kellett a buszhoz sajnos. Pedig még jó lett volna maradni. Vagy jó lenne ilyen többször is… kivéve az “illatos-öntözős” részt