Jittike blogol

… de elég jól titkoljuk

(14.37.22) Jitt: ez a madaras hatter meg nagyon nyero )
(14.37.23) Blint: koszi
(14.37.46) Blint: az volt a legnehezebb muvelet az oldal elkesziteseben, a hatter
(14.37.57) Jitt: )))))))))
(14.38.23) Blint: sok lepke, meg allat, szoposszajju no megfordult ott amire megjottek a madarak

Hétfőn újfent enyhe késésből indultam az egyetemre… mostanában ez a szokás. Kevés alvás, későn indulás, látványos szenvedés, stb
A remek órának pedig kicsit gimis töri óra hangulata lett… Valahogy kissé fura is volt, már kb május óta uralkodó laza távolságtartás és (nem tudok jobb szót) kimértség után talán elkezdett alakulni a molekula, és feloldódni ez a nemtudommi. Egyesek ezt a mostanság tapasztalható általános jókedvemnek tudják be, mások meg nem tudom, hogy minek.
Tavasz van na )))

Don’t tell me how life is
Cause I don’t really want to know
Don’t tell me how this game ends
Cause we’ll just see how it goes

Rekord idő alatt készült el, és szerintem jó is, és még jól is érzem magam benne
(a rekord időt nem az előző összetörése és az új elkészülte közötti időre értem )) )
Tegnap mentem csináltatni, ma már haza is hoztam. Majd csinálok róla képet. Nagyon fura egyébként, az előző, barna, kissé ovális, teljes, vékony keretes helyett most szintén barna, vékony keretes, de alakra elég hosszúkás és a keret is ilyen felül keret, alul pedig damil, vagy milyen. Nehéz elmagyarázni majd csinálok képet, és azon látszik
Nagyon más érzés az újat használni, teljesen máshogy érzem magam benne, de szerintem gyorsan meg fogom szokni